Puszi: Fanny
**Ashley Roberts**
Ha nekem valaki azt mondta volna,hogy egy nap a One Direction-hoz fogok költözni,jól az arcába nevettem volna. Igen,a nagy kérdés: tényleg oda fogok költözni hozzájuk? A válaszom igen,mivel Zayn addig nyaggatott,amíg bele nem egyeztem. Ahogy már mondtam nem vagyok Directioner,de a számaikat nagyon szeretem,ahogy Dina is. Nagyon sokat táncoltunk 1D számra,mert jó pörgősek és bulisak. Amíg mi táncoltunk,Jason csak ült a kanapén és röhögve figyelt minket. Mindig azt kérdezte: hogy tudunk ilyen számra táncolni? Nekünk a válaszunk erre csak az volt,hogy nem tudja mi a jó. Köztudott,hogy Jason nem nagyon csípi az 1D zenéket,de még a srácokat se túlzottan. Nekem a fiúkkal sem volt úgy összegezve semmi bajom,csak azt hittem,hogy a nagy hírnév miatt,túlzottan beképzeltek,de ezt Zayn bebizonyította,hogy nem így van. Amíg a szállodában voltunk nagyon sokat beszélgettünk és sok mindent megtudtunk egymásról. Nagyon sokat nevettünk egy-egy vicces sztori után. Most pedig itt ülök Zayn kocsijában és úton vagyunk a házuk felé.
-Zayn,miért nem maradhattam ott a szállodába? Meglettem én volna ott is,nem kell egyből magatokhoz költöztetni!-kezdtem bele megint az ellenkezésbe.
-Ash,ne csináld már megint! Elhiszem,hogy ellettél volna a szállodában,de jobbnak látom,ha inkább oda költözöl hozzánk.-nézett el egy pillanatra az útról,hogy rám tudjon nézni.
-Ti egy nagyon híres banda vagytok és ha megtudják a rajongók meg mindenki,hogy oda költözött csak úgy hozzátok egy idegen lány,elég nagy port fog kavarni. Én csak bajt fogok rátok hozni Zayn.-hajtottam le a fejem.
-Ne butáskodj már! Nem lesz semmi gond és pont nem te hozol ránk bajt.-fogta meg a kezem.
Zayn befordult a kocsival egy gyönyörű,emeletes ház elé,majd le állította a motort. Gondoltam,hogy Zayn még akar valamit mondani,mert nem szállt ki a kocsiból,hanem felém fordult.
-Mihelyst egy újságíró vagy bárki más elkezd rólatok hazugságokat kitalálni én azonnal elmegyek innen,azt ugye tudod?-néztem rá ellent mondást nem tűrően.
-Figyelj rám Ashley. Ha az újságok elkezdenek pletykálni nem kell velük foglalkozni már megszoktuk. Te egy nagyon kedves és aranyos lány vagy és figyelt meg,ha a rajongóink is megfognak téged ismerni ők is ezt fogják mondani. A srácok is biztos vagyok benne,hogy egyből megszeretnek téged és 100%,hogy Eleanor és Danielle is imádni fognak!-miközben hozzám beszélt végig a kezemet fogta,majd a monológja végén biztatóan rám mosolygott.
-Abban biztos vagyok,hogy ti már megszoktátok,hogy hazugságokat találnak ki rólatok és olykor-olykor szidnak titeket,de én nem. Nem szeretem ha ok nélkül utálnak és ócsárolnak,de azt sem akarom,hogy miattam veletek is ezt csinálják,érted?-fordultam el tőle a másik irányba.
Zayn maga felé fordított és szorosan megölelt. Nagyon szerettem,amikor megölelt. A karjai között megnyugodtam és biztonságban éreztem magam. A nyakába fúrtam az arcom és ma sokadjára beszívtam kellemes illatát.
-Nem lesz semmi gond. Mi itt leszünk melletted mindannyian.-súgta a fülembe,miközben még mindig ölelt.
Elengedtük egymást,majd kiszálltunk a kocsiból és kivettük a csomagtartóból a bőröndjeimet. Zayn a két nagyobbikat vette ki,úgyhogy nekem csak a kicsi maradt. Elindultunk a hatalmas vas kerítés felé,majd Zayn megnyomott egy gombot,amitől az kinyílt. Az udvar egyszerűen fantasztikus. Nem túl kicsi és nem túl nagy. Pont jó. Tele van fákkal és virágokkal,az udvar közepén egy hatalmas medence,ami körül több napozó ágy van. Onnan nem messze van egy kis pavilon,ami körül szebbnél-szebb virágok vannak ültetve. Az udvaron van még szalonna és grill sütő is. Egy nagyobb füves részen csak két kapu van egymással szembe,gondolom a fiúk ott szoktak focizni. A ház már kívülről is nagyon szép,hát akkor milyen belülről? A ház színe narancs sárga,de nem az a rikító,hanem világosabb árnyalat. Az emeleti ablakoknál vannak erkélyek,gondolom ott vannak a fiúk hálószobái. New York-ban az én szobámnak is volt erkélye,amit imádtam,mert ha ideges voltam kimentem és nézelődtem,és egy idő után lenyugodtam,de ha unatkoztam akkor is szerettem az erkélyről bámészkodni. Úgy elnézelődtem,hogy észre se vettem már oda értünk a bejárati ajtóhoz. Zayn kinyitotta,majd előre engedett.
-Megjöttünk!-kiáltotta el magát.
-Miért beszélsz többes számban?-ordította vissza valaki.
-Mert nem egyedül jöttem!-kiabált vissza Zayn.
Ahogy ezt kimondta több ember trappolását hallottuk. A hanghoz hamarosan személyek is kapcsolódtak,még hozzá 6 emberke. A srácokat egyből felismertem,de a két lányt is,mert már képeken láttam őket,meg Zayn is mesélt róluk.
-Ne haragudj,mindig ezt csinálják.-súgta a fülembe Zayn.
-HÉÉ! Nem illik társaságban sugdolózni!-kezdett el sipítozni Louis.
-HÉÉ! Nektek meg nem így illene egy vendéget fogadni!-vágott vissza a mellettem álló fiú.
-Ebben igaza van Zayn-nek! Bocsánat az előbbiért,az én nevem Liam Payne.-állt meg előttem a fiú,majd megölelt. Eléggé meglepődtem,hogy mennyire közvetlen,de azért jól esett,hogy nem néznek rám rossz szemmel.
-Örülök,az én nevem,Ashley Roberts.-mosolyogtam rá az előttem álló fiúra.
-Szia,az én nevem Louis Tomlinson. Mondd,hogy te is szereted a répát!-nézett rám boci szemekkel a répa fiú.
-Szia,én pedig,Ashley Roberts vagyok. Megnyugodhatsz,mert szeretem a répát!-mondtam neki nevetve és a számára megnyugtató választ,amiért cserébe kaptam egy nagy ölelést.
-Komolyan mondom már most imádlak!-ujjongott a répa imádó bohóc.
-Jól van Louis,elég a répából,menj arrébb!-lökte el előlem a göndörke.
-Most megsértettél,Harold!-csapott a kezére durcásan Louis az előttem röhögő fiúnak.
-Ne is foglalkozz vele,néha bolond szegényke. A nevem Harry Styles.-mondta mosolyogva,majd ő is jól megszorongatott.
-Nem bolond,csak vicces. Az én nevem Ashley Roberts.-mondtam mosolyogva Harry-nek,de fél szemmel a durcázó Lou-ra néztem,aki a válaszom hallatára már nem is volt "mérges".
-Szia,én Niall Horan vagyok.-mondta a szöszi fiú és ő is megölelt.
-Örülök,Ashley Roberts vagyok,de szerintem már sokszor hallottad.-nevettem fel.
-ÁÁ,nem is olyan sokszor.-nevetett ő is velem.
-Szia,az én nevem Danielle Peazer,de szólíts csak,Dani-nak.-lépett elém mosolyogva egy gyönyörű göndör hajú lány és ő is megölelgetett. Így élőben még szebb,mint képeken.
-Szia,szerintem már te is,elég sokszor hallottad a nevem,de azért bemutatkozok,Ashley Roberts.-mondtam neki mosolyogva,erre ő csak elnevette magát.
-Szia,én Eleanor Calder vagyok,engem is szólíthatsz nyugodtan,El-nek.-lépett most elébem egy szintén gyönyörű,mosolygós lány.
-Szia,Ashley Roberts.-mondtam neki,miután megöleltük egymást.
-Ide fogsz költözni?-kérdezte mosolyogva El.
-Igen ide fog költözni és remélem nem fogjátok elkergetni a hülyeségetekkel.-válaszolt helyettem Zayn,majd a négy fiúra nézett.
-Jaj Zayn,most úgy mondod,mint ha te normális lennél.-szólt be Lou Zayn-nek,amin jót nevettünk mindannyian kivéve a hoppon maradt fiú.
-Nagyon vicces vagy Louis William Tomlinson!-kezdett el most,Zayn durcázni.
-Jól van Zaynie,ne durcizzál mindjárt mehetsz csicsizni.-gügyögtem neki és megsimogattam kissé borostás arcát. A többiek körülöttünk nem bírták és kitört belőlük a röhögés.
-Ez nagy volt Ash,csapj bele!-mondta Louis nevetve,majd lepacsizott velem.
-Amúgy mi itt az előszobába jól el vagyunk,de nem akarunk,inkább a nappaliba menni?-kérdezte a társaságtól Liam.
-DE!-mondtuk egyszerre.
Pont elakartam indulni,mikor Harry felkapott a hátára.
-Hé nagyfiú,van ám lábam is.-mondtam nevetve.
-Tudom,de valakit akarok vinni a hátamon és te pont jó vagy erre.-nevetett ő is.
-Te tudod. Amúgy tök kényelmes a hátad.-borzoltam össze a haját.
-Még nem mondta senki,de örülök,ha így van.-csípett bele a combomba,amin jót nevettem.
Ahogy beljebb mentünk meg kellett bizonyosodnom róla,hogy ez a ház belülről is gyönyörű,ami nem meglepő. Mindannyian bementünk a nappaliba,ami irtó jól nézett ki. Harry a hátáról letett a kanapéra,majd mellém ült. A másik oldalamra Zayn került.
-Amúgy mikor ismerkedtetek meg?-nézett rám és Zayn-re,Dani.
-Ma találkoztunk abban a szállodában,tudjátok ahova szoktam járni.-mondta Zayn a többiek meg csak helyeseltek,hogy tudják Zayn melyik szállodáról beszél.
-Nehogy félre értsd a kérdést,nagyon örülünk,hogy itt vagy,de hogy-hogy ideköltözöl hozzánk?-kérdezte Niall.
-Elszeretnéd mondani?-kérdezte Zayn,majd átkarolta a derekam.
-Igen.-mosolyogtam rá.
-Most miről van szó?-kérdezte Louis kíváncsian.
Nekik is mindent elmondtam az elejétől kezdve a végéig,mert tartozom nekik ennyivel,amiért megengedték,hogy itt lakjak náluk,meg amúgy is ez nem titok. Akik kérdezgettek erről a dologról mindig elmondtam nekik is mindent. Amíg meséltem végig figyelmesen hallgattak mindannyian,Zayn pedig nyugtatásképp simogatta a kezem. A szemükben láttam a sajnálatot amit nem akartam látni. Nem kell engem sajnálni,mert ha sajnálkoznak,annál rosszabb. Mikor befejeztem a történetet nem mondott senki semmit csak maguk elé bámultak.
-Hahóó srácok,itt vagytok?-szólaltam meg. Dani felállt a helyéről és letérdelt elém.
-Nagyon sajnálom Ashley,hogy ilyenek veled a szüleid. Mi mindig itt leszünk melletted.-mondta,majd szorosan hozzám bújt. El is oda jött és ő is jól megölelgetett.
-Alig ismerünk 1 órája,de már is szeretünk és nem hagyjuk,hogy a felelőtlen szüleid miatt szomorkodj!-mondta El. A többiek csak bólogattak,hogy ők is így gondolják,ahogy Eleanor.
-Köszönöm nektek,hogy itt lehetek nálatok és,hogy nem néztek rám rossz szemmel.-mosolyogtam rájuk hálásan.
-Hogy néznénk rád rossz szemmel,csajszi?!-bökött oldalba Harry mosolyogva.
-Ne beszéljünk erről,mert ez csak Ash-nek rosszabb,ha a szüleiről beszélünk. Terelésképpen beszéljünk,inkább arról,hogy ma eljönnél-e El-el meg velem vásárolni?-kérdezte,miközben rám kacsintott.
-Persze,mehetünk. Imádok vásárolni.-mosolyogtam a két lányra.
-Szuper,akkor fiúk mutassátok meg Ash-nek a szobáját,mind hárman átöltözünk és mehetünk.-ugrott ki El a fotelból izgatottan.
-Nyugi kicsim,nem fognak a boltok elmenni,azok megvárnak titeket.-nyugtatta szerelmét,Lou.
El erre csak elmosolyodott,majd elkezdte sürgetni a fiúkat,hogy haladjanak már és mutassák meg a szobát amit kapok,amin mi Dani-val jót nevettünk,hogy mennyire fel van pörögve.
Louis és Liam megfogták a bőröndjeimet,majd elindultunk fel az emeletre. Mikor felértünk egy folyosót láttam meg tele ajtókkal. A szoba ajtókon rajta volt a fiúk neve kivéve két ajtó. Ahhoz a szobához vezettek,ami Niall szobája mellett van. El kinyitotta az ajtót és mindannyian bementünk. Nagyon szép és tágas szobát választottak nekem,amihez még fürdőszoba is van,és nagy örömömre erkély is. Szerintem mindegyik szobához van fürdő,mert nem mondták a fiúk,hogy merre találom a WC-t és a fürdőszobát,pedig már mindet megmutattak mi merre van.
-Jó lesz ez a szoba?-kérdezte Zayn.
-Persze,nagyon tetszik.-mosolyogtam rá.
-Oké fiúk! Mi most elmegyünk átöltözni ti pedig menjetek le a nappaliba,mert ha itt maradtok Ashley szobájában nem hiszem,hogy átfog öltözni egyhamar.-kezdte el kifelé tolni a fiúkat El.
-Igen is Főnök asszony!-engedelmeskedtek a fiúk. Mielőtt Zayn kiment volna,még adott egy puszit a homlokomra és megölelt. Mikor a közelében vagyok a szívem kétszer gyorsabban ver és valami furcsa dolgot érzek. Nem akarok belé szerelmes lenni,mert neki barátnője van és amikor megölel vagy megpuszil azt csak barátságból csinálja. A csajok is kimentek a szobából,de El először megfenyegetett,ha 10 percen belül nem leszek kész ő maga fog kirángatni a szobából,amit ki is nézek belőle.
Mindegyik fiúban hatalmasat csalódtam,de csak is pozitívan. Rettentő kedvesek és figyelmesek. A két csajszit,pedig egyszerűen imádom. Eleanor és Louis rettentően összeillenek,mert mind a ketten állandóan pörögnek,mint a Duracel nyuszi és nagyon sokat tudnak beszélni,de mind a ketten úgy tökéletesek,ahogy vannak. Danielle és Liam is imádni valóak együtt. Ők ketten teljesen más páros,mint El és Lou. Ők inkább nyugodtak és visszahúzódóbbak,mint izgi-mozgik,de őket is már most úgy imádom,ahogy vannak. Mindannyian teljesen őrültek,de nekem pont ilyen társaság kell,meg hát Di és Jason se másabbak. Talán egy órája vagyok itt náluk,de már is megszerettem őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése