Nagyon-nagyon köszönöm a rengeteg oldalmegjelenítést és a sok feliratkozót. Nagyon jól esik,hogy kérdezitek mikor jön új rész,ami számomra azt jelenti,hogy tetszik a történet és szeretitek olvasni.
Vigyázzatok magatokra,jól öltözzetek fel,ha kimentek,mert nagyon hideg van,meg ne fázzatok! :)
Jó olvasást és sok-sok puszi: Fanny
**Zayn Malik**
Amit most érzek az egy olyan dolog,amit szavakkal nem tudok elmondani. Egy olyan nő miatt,akit már szinte az ellenségemnek tekintek,elvesztettem a barátaimat és a legfontosabb személyt az életembe,Ashley-t. Ő az lány,aki mellett leakarom élni az életem és örökre vele lenni,de minden tönkre ment egy szem pillantás alatt. Perrie megfenyegetett,hogy ha nem leszek újra a barátja,akkor gondoskodni fog arról,hogy Ashley-nek legyen valami baja vagy rosszabb esetben a föld felszínéről is eltünteti. Mindent megtennék azért,hogy neki jó legyen és minden napja boldogan teljen el,ezért belementem ebbe a mocskos dologba,amit még a hátam közepére sem kívánok,de muszáj megtennem a szerelmemért.
Már több,mint egy hete,hogy még Liam is aki mindig mellettem szokott állni és olyan dolgokban is támogat,amit még ő se helyesel,hozzám se szól,de ha még is,semlegesen és haraggal,amit meg is értek. Harry,Niall és Louis is ha a közelembe vannak csak megcsóválják a fejüket és elmennek. Nem tudom mi lesz velem a turnén több hónapon keresztül,de az már biztos,hogy egyhamar nem fognak velem megbékélni.
Letelt a szabadságunk és holnap elkezdődik a turné és itt kell hagynunk Ash-t,ami mindannyiónkat elszomorít. A többiek az elmúlt hétben próbáltak minél több időt vele tölteni,ami nekik ment is,de nekem nem. Helyette figyeltem minden mozdulatát és hallgattam csilingelő hangját,aranyos nevetését. Többször is próbáltam beszélni vele vagy csak pár szót hozzá szólni,de bátortalan voltam és inkább csak csöndben maradtam.
A testvéreimmel is sikeresen össze vesztem és haraggal mentek vissza Bradford-ba. Ami egy hetet Ash-nél töltöttek,minden bizonnyal nagyon élvezték,mert Safaa és Wali haza se akartak menni és Doniya-n is azt láttam,még ha nem is mondta. Doni-val szerintem az életben soha nem vesztem össze,de ezt most bepótoltuk,mert egy alapos fejmosást kaptam tőle,amiben 100%-ig igaza van,de nem tudok mit tenni. Megvagyok kötözve és ha valami olyat csinálok,ami Pezz-nek nem tetszik,akkor aztán robban a bomba és ezt nem akarom megkockáztatni,mert minden kitelik tőle. Safaa olyan szinten mérges rám,hogy mielőtt elment puszit se adott és hozzám se szólt,egyetembe Waliya-val,ami megmondom őszintén rosszul esett. Tudom,hogy már nagyobbaknak számítanak,mivel Safaa 9,Wali 14 éves,de azt hittem,hogy másképp fognak nézni mindent és legalább ők nem fognak rám haragudni,de nem úgy lett.
Ashley barátnőjével Dina-val se úgy alakultak a dolgok,ahogy akartam,mivel ő is szintén haragszik rám,de Jason nagyon rendes srác,beszélget velem,ha átjön hülyéskedünk,mesél Ash-ről,mikor kicsi volt miket csinált,amiken mind a ketten jól elszórakozunk,mert ahogy elmondja nagyon szelekótya és vicces kislány volt,ahogy most is.
Egyik nap mikor egy kávézóban ültünk a srácokkal,a tesóimmal és Ashley-vel,oda jött hozzánk egy 40 év körüli pasas és megkérte Ash-t,hogy menjen el hozzá egy fotózásra,mert nagyon szép,csinos és a modellkedéssel sokra menne és híres lehet. Adott neki egy névjegy kártyát,de Ashley azt se tudta mit csináljon,de Danielle és Eleanor rábeszélték,hogy mindenképpen menjen el,mert igaza van a pasasnak és tényleg sikeres modell lehet belőle.
Ma kellett mennie és már lassan 3 órája oda van,de még mindig nem jött át hozzánk,pedig megígérte a srácoknak,hogy eljön és mindent elmesél és az elkészült képeket is megmutatja.
-Mikor jön már a kis hercegnő?-kérdezte Harry idegesen,miközben a TV-t bámulta.
-Nem tudom,de most már ideje lenne. Alig várom,hogy lássam a képeket.-mondta izgatottan Danielle.
-Szerintem még lesz egy jó idő,mert...-kezdte el mondani El,de be se fejezte a mondatot,mert Ashley nyitott be az ajtón havasan és lihegve.
-Sziasztok.-köszönt mosolyogva,majd a fal mellé tette szőrmés csizmáját,a kabátját felakasztotta a fogasra és csatlakozott hozzánk.-Bocsánat,hogy ilyen soká jöttem,csak Dina-ék feltartottak,mert vagy egy óráig nézték a képeket meg beszélgethetnékük volt.
-Miért nem jöttek át ők is?-kérdezi Niall és mutatta a szépségnek,hogy üljön az ölébe.
Egy kicsit bánt a helyzet meg féltékeny vagyok,amiért mindenki ölelgeti,puszilgatja én meg még hozzá se szólhatok csak érjem be azzal,ha láthatom.
-Túl lusták,ahhoz,hogy a kocsiba üljenek.-mondta nevetve és elfoglalt a helyét szőke barátom ölében.
-Logikus.-mondta együtt érzően Louis,odament hozzá és adott egy puszit az arcára.-Csak,mert te nem vagy képes odajönni hozzám.
-Jól van na. Tudod,hogy szeretlek titeket.-nézett rá ,,mérgesen".
-Ha szeretsz,akkor gyere ide és adj egy puszit.-mondta Harry bazsalyogva és mutatta mellé az ujjával is,hogy álljon fel.
Harold már napok óta ezt csinálja,megállás nélkül puszilgatja,ölelgeti,amit nem tudok hova tenni. Vagy én vagyok most már tényleg rigolyás vagy szerelmes belé csak nem akarja neki elmondani.
-Oké. Akkor mindenkihez odamegyek és adok neki puszit. Úgy jó lesz?-nézett körbe mindenkin,beleértve engem is,amin úgy meglepődtem,hogy csak meresztettem rá a szemem.
-Nagyon helyes.-mondta Niall szigorkodva.-Kezdheted velem.
-Nekem mind egy.-rántotta meg a vállát,majd adott neki egy nagy puszit az arcára.-Gyere ide Dani-kám.-indult meg a göndör hajú lány felé.
-Gyere drágám.-nevetett fel Dani és adtak egymásnak két puszit.
-Most te jössz El.-ment oda hozzá és őt is megpuszilgatta.
-Ha Harold azt akarod,hogy adjak puszit,akkor állj fel.-állt meg előtte.
-Igen is.-pattant fel,mire Ash neki is nyomott egy puszit az arcára,de Harry magához húzta,szorosan megölelte és adott a homlokára egy puszit.
-Gyere Liam.-ment oda hozzá is és a nyakába ugrott,amit barátunk nevetve fogadott és a kezébe kapta.
-Talpra puszit is vállalsz?-nézett rá sunyin.
-Nem hiszem,inkább arcra puszi.-mondta kacagva és már adott is neki egy jó nagy cuppanósat.
-Te jössz répa uraság.-szökdécselt oda hozzá és ahogy a többieknek is,őt is részesítette egy Ash pusziban.
-Olyan cuki vagy,mikor így szökdécselsz.-nevetett Louis.
-Ó,köszönöm.-kacsintott rá,majd oda jött elébem,én meg csak néztem rá,mint kisgyerek az anyjára.-Ne nézz így rám,ha nem állj fel.-mondta nevetve.
Óvatosan felemelkedtem és csak álltam előtte,mint egy rakás szerencsétlenség,mire adott egy hosszabbnak mondható puszit az arcomra,amitől kirázott a hideg,de csak akkor tértem magamhoz,mikor hozzám simult és puha kezeit a nyakam köré tekerte. Kezeimet körbefontam csinos derekán,rég nem érzett illatát beszívtam és csak a pillanatnak éltem. Minden olyan,volt mint,mielőtt összevesztünk és elmondhattam,hogy csak az enyém.
-Este,majd gyere át. Beszélgetni szeretnék veled.-súgta a fülem és eltávolodott tőlem,amitől majd megzavarodtam.
-Rendben.-mondtam neki,mire halványan rám mosolygott,utána pedig visszaültem a helyemre.
-Hadd lássuk a képeket.-mondta Dani és összecsapta tenyereit.
-Már hozom is.-indult ki az előszobába és már csak azt láttuk,hogy egy albummal a kezében jön vissza.-Tessék.-adta oda a két lánynak,mire mindannyian köréjük gyűltünk.
Ahogy Eleanor kinyitotta a fénykép albumot a szívem hatalmasat dobbant a képeken látott gyönyörűség miatt. Egyszerű képeket készítettek róla,de még is kitűnt,hogy mennyire gyönyörű. Csillogó,barna haja mindegyik képen máshogy volt feltűzve és más-más pózokban fényképezték. A szemei csak úgy csillogtak és a mosolya,engem is mosolygásra bírt,ahogy a többiket is.
-Gyönyörű vagy a képeken.-szólalt meg Liam,miután percekig néztük a mester műveket.
-Te erre születtél.-jelentette ki Danielle,mire Ash elnevette magát.
-Köszönöm,de nem tudom,hogy még mi lesz. Nagyon élveztem az egészet,de lehet azt mondják nem lettek jók és vége az egésznek.-húzta el a száját.
-De nem lesz úgy,mert gyönyörű vagy és kész.-ment oda El hozzá és biztatás képen megölelte.
-Igaza van El-nek meg amúgy is,aki azt mondja,hogy rosszak lettek a képek,akkor az egy tökkel ütött.-ment oda Harry is és leguggolt elé.
-Meglátjuk.-nevetett fel.-Inkább együnk.
-De mit?-kiáltott fel Niall hisztérikusan.
-Gondoltam mindenre.-állt fel Ashley a helyéről és az előszobában lévő szekrényről levett két Nando's-os szatyrot.
-Imádlak,imádlak,imádlak.-kiabált Nialler és már egy szatyorral szaladt is a konyhába.
-Én is.-mondta magának Ash,amin jót nevettünk.
-Zayn gyere már egy kicsit.-fogta meg a vállam Liam és intett fejével az emelet felé.
-Jó.-mondtam neki és elindultunk a lépcső felé.
Mikor felértünk az én szobámba akartam bemenni,de átirányított a saját szobájába. Ahogy beléptünk,leültem az ágyára és vártam,hogy mondjon valamit.
-Mi lett veled?-kérdezte gondterhelten.
-Én nem változtam meg csak nem tudjátok mi van és jobb szemétkedni velem. Már egy hete csak egyedül vagyok,te se jössz oda,pedig nem vagy ilyen. Mindig,mindenre keresel megoldást és addig nem nyugszol,amíg helyre nem jönnek a dolgok.
-Az lehet,de most ilyen vagyok,mert egyszerűen nem bírom megérteni,hogy csinálhattad ezt Ashley-vel,mikor egy aranyos kedves lány és tényleg nagyon szeret. Biztos nem fogok melléd állni,mikor csak szórakozol vele és azt se szeretném és a többiek se,hogy a hülyeségeid miatt elveszítsük. Szinte a testvéremként szeretem és azt szeretném,ha mindig velünk lenne.-mondta,de semmi harag nem volt a hangjába.
-Én is rettentően szeretem és ő az életem,de nem tudok mit tenni. Muszáj Perrie-vel lennem és kész. Mindent elfogok mondani nektek csak adjatok egy kis időt.-emeltem rá,eddig lesütött szemeimet.
-De az nem megoldás,ha időt kérsz,miközben teljesen összetöröd a szívét és szórakozol vele.-ült le mellém.
-Tudom és egy hatalmas nagy disznónak érzem magam,de mindent elfogok mondani.-szorítottam meg a vállát és halványan rámosolyogtam.
-Rendben csak ne csinálj még nagyobb galibát.-nevetett fel.-Akkor szent a béke?
-Ezt én kérdezhetném,de igen.-nevettem el magam én is,magamhoz öleltem és megveregettem a hátát.
-Zayn gyere,jött a szerelmed.-hallottam meg Niall mérges hangját,majd az állítólagos barátnőm sipítós hangját is.
-Gyere ne várasd meg a kis drágát.-mondta cinikusan Liam.-Ha tetszik,ha nem,akkor se fogom elfogadni,amit csinálsz,annak ellenére,hogy nem haragszom most már rád.-ment ki a szobából.
Unottan lebaktattam a lépcsőn és szembetaláltam magam Pezz-el,ahogy a kanapén ült és tűri a többiektől a szúrós tekinteteket. Ashley az egyik fotelba ült,a körmét birizgálta és rá-rá pillantott az előtte ülő szőke csajra. Danielle-re és Eleanor-ra még én se mertem ránézni,mert olyan csúnyán és megvetően nézték,hogy rendesen meglehetett tőlük ijedni.
-Ha megkérdezhetem,minek jöttél ide?-tette fel a kérdés El egy cseppet sem nyugodtan.
-Szia Perrie.-köszöntem oda neki,hogy ezzel is oldjam a feszültséget.
-Szia kicsim,hogy vagy?-pattant fel egyből és odasietett hozzám.
-Jól és te?
-Én is,de puszit már nem is kapok?-meresztette rám szemeit.
-De.-villantottam egy mű mosolyt és kelletlenül adtam egy puszit a szájára.
Leültünk mind a ketten a kanapéra,ő meg egyből kezei közé kapta az enyémet és simogatni kezdte,aminek jól kellett volna esni-e,de helyette kirázott a hideg és azt kívántam bárcsak vége lenne ennek az egésznek és Ashley-t puszilgathatnám,szeretgethetném.
-Az előbb nem válaszoltál a kérdésemre.-szólalt meg ismét El és szúrósan nézett a mellettem ülő lányra.
-Nem mindegy az neked? Örülj inkább annak,hogy itt vagyok.-mosolygott rá gonoszan.
-De nem örülünk neked,képzeld el. Zayn nem is téged szeret,ha nem Ashley-t,aki egy kedves,aranyos lány és nem olyan,mint egy kígyó,amilyen te is vagy.-mondta hangosan Dani és oda ment a barna hajú gyönyörűséghez és leült mellé,miközben ölelte.
-Ugye ezt te se gondolod komolyan? Nézz már rá meg ránk és egyből meglátszik,hogy hozzánk képest milyen csúnya.-nevetett fel cinikusan és Dani-ra meg El-re mutatott.
-Most fejezd be Edwards. Nagyon elég most már belőled. Ha csak parádézni jöttél ide,akkor mehetsz is el.-mondta mérgesen és komolyan Louis.
-Nem megyek sehova,mikor itt van a szerelmem.-dűlt hátra elégedetten és kezemet a nyaka köré fonta.
-Nem kell menni-e sehova,majd inkább én megyek el.-állt fel Ashley a helyéről és magához vette az asztalon lévő fénykép albumát.-Örülök,hogy megismerhettem Perrie ezt az énedet is,de én a helyedbe elszégyellném magam.-mosolygott rá.
-Egyelek meg,te beszélsz kis taknyos? Hány éves vagy 15?-kérdezte szórakozottan Ash-től.
-Nem tudom ez most,hogy jött ide,amúgy 20 éves vagyok,de nem kezdek veled veszekedésbe,mert nem érsz meg annyit.-ütögette meg a vállát.-Sziasztok.-ment oda a többiekhez és mindegyikőjüket megpuszilgatta.
-Várjál hercegnő,megyek veled.-szólt utána Harry,mikor már kiakart menni a házból.
-Oké.-mosolygott rá.
Hazza is gyorsan felvette a kabátját,cipőjét és már ki is mentek a házból.
-Nagyon ügyes vagy,te miattad ment el Ash.-mondta mérgesen Liam Pezz-nek és kiment a konyhába.
-Nem baj az. Legalább nincs a nyakatokon.-legyintett egyet Pezz és hozzám bújt,de legszívesebben eltoltam volna magamtól.
-Inkább te vagy a nyakunkon nem ő.-mosolygott rá ,,kedves" Niall.
Én egész végig nem mondtam semmit csak figyeltem az eseményeket. Legszívesebben utána mentem volna Ashley-nek és elvittem volna egy olyan helyre,ahol mindent megtudok beszélni és elmondom neki mennyire szeretem,de Harry ment vele. Lehet tényleg boldogabb lenne Harry mellett,mint mellettem,de ha össze is jönnének nem tudnám nekik boldogan mondani,hogy legyenek sokáig együtt,mert mindig is szeretni fogom és szeretem is és küzdeni fogok azért,hogy magam mellett tudhassam egy életre,mert nekem ő a mindenem.
**Ashley Roberts**
Amióta Zayn-el szétmentünk minden erőmmel megpróbálom elfelejteni és boldog lenni,ami nehezen,de megy. Nagyon sokat jelent,hogy mellettem vannak a barátaim és apukám is sokszor felhív és felvidít. Amióta megismertem a fiúkat Harry-vel nagyon szoros lett a kapcsolatom és már csak a mosolyával felvidít és öröm minden percet vele tölteni. Minden titkunkat,bánatunkat,örömünket elmondjuk egymásnak és sokszor eszembe jut,hogy Zayn-el is mennyit beszélgetem esténként és milyen jókat nevettünk egy-egy vicces sztorin. Hiányoznak a vele töltött percek,az érintései,a kedves szavai,de nem tehetek semmit,mert Perrie-t szereti és akármennyire ostorozom magam vele,el kell fogadnom.
Volt olyan,hogy szerettem volna beszélgetni Harry-vel éjszaka 2-kor,felhívtam és képes volt átjönni éjnek idején egy szál pizsamában és mamuszban. Az ágyamba ültünk betakarózva,miközben majszoltuk a csokit és ittuk a kakaót,jókat beszélgettünk és nagyon sokat nevettünk. Rettentő sokat jelent nekem,hogy van egy olyan barátom,mint ő és mindent elmondhatok neki. Louis-t,Niall-t és Liam-et is imádom és mindent megtennék értük,de valahogy Harry-vel minden másabb.
Amióta itt van velem Dina és Jason,minden teljesen más. Feldobják az egész napomat és még ha hülyeségekkel is zargatnak,örömmel beszélgetek velük és élvezem,hogy itt vannak nekem. Jason a hülyeségével,Dina meg az örökös nevetésével éri el,hogy én is nevessek és hülyéskedjek velük együtt.
Sokszor van olyan,hogy lefekszek és azon gondolkodok,mi lenne ha Zayn és köztem minden rendeződne,de utána rá kell jönnöm,hogy semmi nem lenne ugyan olyan ezek után. Az éjjeli szekrényemen van egy kép kettőnkről és azt szoktam nézni,ami miatt rendszerint rám jön a sírás és az életkedvem is elmegy.
-Minden oké hercegnőm?-kérdezte Harry és átölelte a vállam,miközben a kocsi felé tartottunk.
-Igen.-mosolyogtam rá.-Nem megyünk inkább el egy kicsit sétálni?
-De,mehetünk.-puszilta meg a homlokom.-Tudom,hogy bánt,amiért együtt vannak,de hidd el Zayn téged szeret és nem azt a hárpiát.
-Ha engem szeretne,akkor most velem lenne és nem vele.-néztem bele hatalmas,zöld szemeibe.
-Nem tudjuk,hogy miért csinálta ezt,de biztos oka volt rá. Te nem hallottad,de mi igen,hogy milyen szerelmesen és boldogan beszélt rólad és 100%,hogy még mindig nagyon szeret.-ölelt magához.-Nekem mindig azt mondta,hogy te vagy a mindene és veled akarja leélni az életét.
-Az akkor volt,de most most van.-nevettem fel szomorúan.-Még mindig nagyon szeretem,de a szívem darabokra tört. Ti tartjátok bennem a lelket,meg apukám,de legfőképp te. Mindig mellettem vagy és meghallgatsz. Most is velem sétálsz a hidegben,mikor otthon lehetnél a többiekkel. Nagyon szeretlek.-állítottam meg és szorosan hozzá bújtam.
-Persze,hogy melletted vagyok.-nevetett fel.-Én is nagyon szeretlek.-nyomta bele arcát kiengedett hajamba.-Úgy szeretem a hajad illatát.-mondja mosolyogva,mikor már eltávolodott tőlem.
-Neked meg olyan jó Harry illatod van. Ha elmenetek holnap a turnéra itt hagyod nekem az egyik pólódat.-kérdeztem tőle bőszen mosolyogva.
-Igen kis diló.-nevetett fel.-Adsz nekem egy képet,azok közül,amiket ma mutattál?
-Igen,majd nálam kiválasztod melyiket szeretnéd.
-Oké.-kacsintott egyet és megfogta a kezem.
Lábunkkal a hóban gázoltunk egy parknak a széles,hosszú járdáján,egymás kezét fogva és csak a másik szuszogását hallgattuk. Nem beszélgettünk,szavak nélkül is élveztük egymás társaságát. Minden olyan meghitt volt és akik láttak minket azt gondolhatták,hogy egy párt alkotunk,de nekem még is Zayn körül keringett a gondolatom és még mindig azok a MI LENNE HA... gondolatok bántották az elmémet. Mindig olyan dolgokat képzelek el,amik soha nem fognak megtörténni,mint például,hogy összeházasodunk,lesznek gyönyörű gyermekeink és egy összetartó és boldog családban fognak felnőni. Nem voltunk sokáig együtt csak 1 hétig,de ez alatt a kis idő alatt is annyira megszerettem,hogy az elmondhatatlan. Felemelő érzés volt a karjai között elaludni és felkelni,kedves hangját hallani és érintéseit,csókjait,amik az ajkaimat égették élvezni. Az elejétől fogva úgy gondoltam,hogy egy hosszú és meghitt kapcsolat lesz a miénk,de ami meg van írva,annak úgy kell lenni-e. Ha a sors úgy akarja,hogy együtt legyünk,akkor az úgy is lesz,de minket nem akar egymás mellett tudni sajnos.
-Nagyon hideg a kezed,menjünk most már haza. Kezd sötétedni és a hó is elkezdett esni.-állított meg és rám villantotta hófehér fogait.
-Rendben.-fordultam sarkon és visszafele vettük az utunkat.
-Nagyon csöndbe vagy. Zayn jár a fejedbe?-fogta újra keze közé az enyémet.
-Igen.-sóhajtottam nagyot.-Minden percben ő rá gondolok.
-Mert szereted. Ez nem csodálni való.-mosolygott rám halványan.
-Ez a baj. El kellene felejtenem az egész kapcsolatunkat,de nem megy. Akárcsak egy szóról vagy tárgyról ő jut az eszembe és ez már kezd megőrjíteni.-dűtöttem fejemet a vállának.
-Az Harry Styles és Ashley Roberts,gyertek gyorsan.-hallottuk meg a hátunk mögül egy mélyebb férfi hangot.
-Lesi fotósok.-nézett rám nagy szemekkel Harry.-Siessünk.
-Felesleges,úgy se hagynak minket békén és a kocsi is messze van.-mondtam neki.
-Igazad van.-ejtette maga mellé kezeit feladóan.-Készülj fel,hogy Zayn-ről is fognak kérdezni.-mondta száj húzogatva,miközben újra megfogta a kezemet és nem foglalkozott a fényképezővel felszerelt emberkékkel,akik szorgosan használták azt.
-Tudom.-mosolyogtam rá.
-Sziasztok.-köszönt az előbb kiabáló ember.
-Jó napot.-köszöntünk egyszerre.
-Ashley először hozzád szeretnénk pár kérdést intézni.-mosolygott rám egy szőke hajú nő,mire én bólintottam egyet.-Miért mentetek széjjel Zayn-el?
-Ő még mindig Perrie-t szereti és ezért szakítottuk meg a kapcsolatunkat. Mind a ketten boldogok vagyunk és elfogadom,hogy Pezz-t választotta.-mosolyogtam rá halványan a nőre.
-Értem és mit gondolsz lehettek még együtt a jövőben,mert a Directioner-ek fel vannak háborodva,amiért Zayn szórakozott veled.
-Nem tudom ezek után mi lesz,de ha még is együtt leszünk,akkor semmi nem lesz olyan,mint előtte. Nagyon jól esik,hogy a rajongók mellém állnak és olvasni szoktam az üzeneteiket és mindannyian nagyon kedvesek,de én miattam ne haragudjanak a kedvencükre.-mondtam,miközben nagyokat pislogtam,mert már a vaku nagyon bántotta a szemem.
-Értem és most Harry-vel egy párt alkottok?
-Nem. Nagyon jó barátok vagyunk,akik egymás mellett vannak jóban,rosszban,de semmi több. Sokat köszönhetek neki,ahogy a többi fiúnak is és mindegyikőjükhöz baráti szálak fűznek.-mondtam el nekik az igazságot és magamhoz öleltem az említett fiút,aki mosolyogva adott a homlokomra egy puszit.
-Örülünk,hogy ennyire jóba vagytok.-mosolygott ránk a férfi a nő helyett mondandója végén.-Köszönjük Ashley,hogy válaszoltál a kérdéseinkre.
-Nagyon szívesen.
-Harry most neked szeretnénk pár kérdést feltenni.-pillantott rá a szakállas férfi.-Mi lesz a turnétok első állomása?
-Manchester. Először Anglia nagyobb városaiba fogunk turnézni,majd fojtatjuk Európa többi országaival.-mondta kedvesen.
-Meddig fog tartani a turné?
-Azt még nem tudjuk,de az biztos,hogy különbözni fog a többitől és minden másabb lesz.-nevette el magát.
-Értem. Mit szólsz ahhoz,amit Zayn csinált az utóbbi időben és szórakozott az egyik legjobb barátoddal?-mutatott rám a fotós.
-Ahogy Ashley,úgy Zayn is nagyon jó barátom,de egyáltalán nem repestem az örömtől,mikor miatta sírt és napokig szomorkodott.-nézett rám és szorosabban ölelt magához.-Nagyon haragszom rá most is és egyáltalán nem gondoltam volna pont róla,hogy ezt fogja csinálni. Mindig mindenki azt hiszi rólam,hogy én vagyok egy nagy nőcsábász,de mindig is tiszteltem a nőket és soha nem játszottam velük.
-Mindenki máshogy gondolkodik.
-Az biztos,de most már mennénk,mert hideg van és kezd sötétedni is. Viszlát.-köszönt el a fotósoktól és folytattuk tovább az utunkat.
-Látod,nem is volt olyan vészes.
-Nem,de lehetett volna rosszabb is.-mondta és a hátára kapott,mire én hangosan felnevettem.
-Ne szaladj,elfogunk esni.-kiabáltam kacagva.
-Dehogy is.-mondta,de ahogy kimondta már repültünk is a hóba.
-Tényleg nem esünk el.-nevettem még jobban és elkezdtem rá dobálni a havat.
-Dobálsz,dobálsz?-kérdezte kacéran és ő is megdobott egy kicsinek nem mondható golyóval.
-Amint látod.-álltam fel és szaladni kezdtem egy vastag fa felé.
-Gyere ide.-kiabált utánam és a nyomomba eredt.
-Neeem.-lihegtem és elbújtam egy másik fa mögé.
A hangos szuszogásomat próbáltam halkabbra fogni és még egy kis neszt se hangoztatni. Megpillantottam az egyik fánál,ahogy körbe-körbe járkálja és azzal van,hogy a mögött bujkálok. Nem sok kellett,ahhoz,hogy el ne nevessem magam,de erőt vettem magamon és visszatartottam a hangom.
-Ashleyyy. Merre vagy?-kiáltotta el magát.
A földön találtam egy fa darabot,amit eldobtam az ellenkező irányba,amit egyből meg is hallott és óvatos léptekkel ment be a fa rengetegbe. Kihasználva azt,hogy háttal van nekem,futásnak indultam és a hátára ugrottam.
-Itt vagyok.-kiabáltam nevetve,miközben ő is alig kapott levegőt a nevetéstől.
-Cseles vagy.-kezdett el velem forogni,de összeakadtak a lábai és ismét kiterültünk.
-Te meg idétlen.-másztam rá és a földhöz nyomtam mind a két kezét.
Nem mondott semmit csak a szemeimbe nézett,ahogy én is az övéibe. Óvatosan elengedtem a csuklóját és mellkasára simítottam a kezem. Izmos karjait derekam köré fonta,de a szem kontaktust egy pillanatra se szakítottuk meg.
-Gyönyörű szemed van.-szólalt meg halkan és kezét az arcomra simította.
Nem tudtam a kijelentésére semmit mondani csak rámosolyogtam és küzdöttem a bennem tomboló érzéssel. Ugyan úgy érzem magam,mint mikor Zayn-el voltam. A torkomban egy hatalmas nagy gombóc ékeskedik,a gyomromban a pillangók még a hideg ellenére is felébredtek és a szívem tízszer gyorsabban ver. Hirtelen fordított helyzetünkön és az én testem nyomódott a hideg,mégis puha hóba. Felém magasodott és mosolyogva figyelt.
-Lehet ebből baj lesz,de nem érdekel.-mondta kábultan és ajkait az enyémre helyezte.
Kezeimet nyaka köré fontam és a világot kizárva élveztem ajkai puhaságát és gyengéd érintéseit. Ajkai teli érzelemmel játszottak az enyémmel,miközben egyre jobban húztam magamhoz.
Nem tudom ezek után mi lesz kettőnk között,de azt tudom,hogy nem akarom e miatt elveszíteni,mert nagyon fontos nekem és szükségem van rá,akár barátként,akár a szerelmemként. Amióta ilyen közel kerültünk egymáshoz,éreztem,hogy én is és ő is többet érezünk egymás iránt,mint barátság,de nem tudom mit csináljak. Zayn-t még minidig szeretem,de Harry is egyre jobban a szívembe lopja magát. Hiába várok egy olyan szerelemre,ami lehetetlen,mivel Zayn Perrie-t szereti és lehet nekem is jobb lesz,ha Harry-ben találok rá a nagy szerelemre. Nagyon kedves és figyelmes fiú,minden lány álma,hogy ilyen barátja legyen. Mindig azt hallottam róla,hogy a NAGY NŐCSÁBÁSZ,de ez nincs így. Igen is tiszteli a nőket és soha egyet se bántana vagy sértene meg. Akárhogy is lesz boldog akarok lenni és talán mellette az lehetek és nem csak játszani fog velem ő is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése